A hormonok hullámvasútján

A tipikusan kiborulós, női hisztikkel sohasem tudtam azonosulni. Valahogy mindig az az ember voltam, aki megoldja magában, ha épp nem a legjobb lelkiállapotban van. Persze nem ismeretlenek ilyenkor azok a pillanatok , amikor csak egyik percről a másikra elerednek az ember könnyei. Azok a könnyek, amelyek valahogy ténylegesen méregtelenítik a lelket, és megszüntetik ideig-óráig a sokszor talán értelmetlen, indokolatlan feszültséget. 

Ássunk mélyre!

Mi, nők, egyébként is hajlamosak vagyunk minden apróságon kiborulni, s ha ehhez még hozzájön a munkahelyi stressz, vagy a menstruációs fájdalmak, akkor sokakból előbújik az a bizonyos házisárkány. Az azonban minden esetben meggondolás tárgyát kell, hogy képezze, vajon mi áll ténylegesen a háttérben. A görcsoldóval csillapítható fájdalmak, az értetlen kolléga, a tapintatlan barátnő, vagy a túlhajszoltságból fakadó kiborulás mind, csak a felszínt kapargató problémák. 

Kísért a múlt

Mióta az eszünket tudjuk, azóta együtt élünk saját magunkkal. Annyi felhalmozott sérülés, fájdalom, élmény, erőt, vagy éppen gyengeséget adó emlék zakatol bennünk nap mint nap, melyeket meg kell tanulnunk kezelni. Hányszor tapasztaljuk, hogy indokolatlanul érzékenyek vagyunk, vagy mások számára váratlanul, és érthetetlenül reagálunk helyzetekre! Ilyenkor felszakad valami belsőnkből, és tudat alatt átveszi az irányítást. A kiforrott személyiség egyik biztos jele, hogy képesek vagyunk a helyén kezelni a dolgokat, és tudatosan megélni fájdalmainkat, örömeinket a múlt tükrében is. 

Amikor zakatol a lélek

Persze nem kell, és nem is szabad mindig a racionalitásra hallgatnunk. A hormonális hullámvasút nem csak a ciklussal jár együtt, hanem bizony a bennünket körülvevő személyek és a megélt események is messzemenően felboríthatják harmonikusnak hitt lelki egyensúlyunkat. Hogy egy új ismeretség hatására kezd  őrületes zakatolásba a szív, vagy valaki iránti szenvedélyes vágy ragad magával a nap folyamán többször….nos, ezt nőként pontosan tudjuk, független mindenféle testi folyamattól. 

Szex a lelke mindennek?

Vérmérséklet és a másik nemmel megéltek függvénye, milyen intenzitással vágyunk a szexre. Nem törvényszerű az sem, hogy egy évek óta tartó kapcsolatban a vágy alábbhagy. Persze kétségtelen, hogy periódusonként megvadulunk, és kielégülést hajhászva előtör belőlünk a szexállat. Ugyanakkor létezik az a fajta szűnni nem akaró vágy, amit a testi gyönyörök iránti sóvárgás mellett a psziché táplál. Ez nem a romantika iránti igény, sokkal inkább az a mindent elsöprő, valóban mindent maga mögé utasító, valahonnan legbelülről fakadó indíttatás, hogy csak vágjon már gerincre a másik, vagy döntsön neki a falnak, és aztán hadd szóljon! Bár erre az időre a maga teljességében megszűnik a külvilág, de ugyanakkor teremtődik egy másik, aminek az emléke újra és újra mágnesként vonz- akár egy bizonyos személyhez.